Skip to content

Gyerek mellé akita?

Gyerek mellé akita?

Nagyon sokan teszik fel maguknak a kérdést, hogy óvodás vagy kisiskolás gyermekük mellé szeretnének egy akitát. Szabad-e vagy sem, hiszen egy őrző-védő és vadászkutyáról van szó?

Az akita alapvetően nem egy családi eb, aki könnyen kezelhető lenne és mindenkinek feltétel
nélkül engedelmeskedne. Itt egy szamurájkutyáról van szó, aki kölyökkorától kezdve következetes nevelést igényel, és egy olyan falkavezért, akinek a szavát nem vonja kétségbe. Ezért azt semmi esetre sem ajánljuk, hogy teljes mértékben rábízzuk a nevelést gyermekünkre.

Szükség van a szülői segítségre, határozottságra, fontos hogy a kutyust ne a gyermek nevelje, ajánlott a kutyaovi vagy suli is a szocializáció miatt. Ha viszont van a családban egy erőskezű gazda, akinek a kiskutya engedelmeskedik, aki betartatja vele a szabályokat, gondoskodik a megfelelő mozgatásról, etetésekről, szőrápolásról, akkor a gyermek/ek a családban egyáltalán nem jelentenek akadályt.

Az akita ugyan egygazdás, ám az egész családhoz ragaszkodik, hűségesen őrzi annak minden tagját, szívesen játszik kicsikkel és nagyokkal egyaránt. Egy megfelelő idegrendszerű és jól szocializált kutya sosem jelenthet veszélyt a családra nézve, legyen szó ovis gyerekekről vagy idős emberekről, a jól nevelt kutya felméri kivel, hogyan viselkedhet.

A kutyus körüli teendőkbe természetesen bevonhatjuk a gyermekeket is, hiszen felelősségtudatot tanul, ezenkívül szociális, mentális és egészségügyi téren is nagy előnyökkel jár.

Előny, ha a családnak már van kutyás tapasztalata, hiszen maga a fajta nem feltétlenül ajánlott első kutyának. Ez persze nincs kőbe vésve, kellő utánajárással és saját magunk képzésével egy kezdő kutyás is kiváló gazdijává válhat egy akitának. Viszont még a vásárlás előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy nem egy udvari díszt veszünk, aki minden csettintésünkre
ugrik. Kemény munkát, rengeteg időt igényel a fajta a kiegyensúlyozott és boldog kutyaélet érdekében. Ám ha egyszer “megszelídítettük”, elválaszthatatlan lesz szeretteitől, szóval mindenképp megéri a fáradalmakat és a belé fektetett energiát.

A kölyök kiválasztását illetően egyeztessük igényeinket a tenyésztővel, érdemes olyan kiskutya mellett dönteni, aki már találkozott gyermekekkel és barátságosan reagált rájuk. Minden kiskutya egy külön egyéniség, vannak akik alkalmasabbak kisgyermekek mellé szelídebb jellemük miatt, de vannak domináns egyedek, akiket erre a célra nem igazán ajánlunk. Mindig kérjük ki a tenyésztő véleményét, végezzünk kölyökkutya teszteket, a látogatásra vigyük el gyermekünket is.